Publikuss

Mentőöv kisvállalkozásoknak

2020. május 07. 13:25 - Publikus Team

A végén minden kiderül

Mikrovállalkozások nem csak járvány ideje alatt kerülhetnek nehéz helyzetbe, ezért indokolt lehet annak a feltárása, hogy mit tehetnek, ha a csőd közelébe jutnak. Sokaknak az a tévképzet is beugorhat, hogy egy vállalkozónak mindig jól megy, hát majd túléli valahogy! A valóság viszont ezzel szemben az, hogy rengeteg kényszervállalkozó működik, akik rövid bevételkiesés miatt is bezárásra kényszerülnek. Erre hallhattunk nem olyan bíztató kijelentéseket is, hogy az elmúlt időszakban annyian tönkrementek, hogy nem tudnak vele mit kezdeni…

01_kata_vallalkozas.jpg

forrás: ujbuda.hu

A járvány kezdetén már bejelentették a gazdasági mentőcsomagot, amiben a kisvállalkozások mentességet kaptak a Kata adókötelezettség fizetése alól. Az állam részéről ez nagyvonalú gesztusnak tekinthető, ám egy kis finomításra szorult volna, mivel feltűntek olyan tevékenységi körök is, amik abszolút nem lettek volna indokoltak, ill. kihagytak belőle olyanokat, amik már március közepén bedőltek a kijárási korlátozás bevezetésével!

Az illetékes Belügyminisztériumot megkeresve, egy egészen frappáns választ kaptunk felvetésünkre: „A Kormány és az Operatív Törzs folyamatosan mérlegeli a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedéseket.” A valóságban viszont adómentességet kaptak az amúgy is leterhelt szolgáltatók, mint pl. a klímaszerelők. Áprilisban meg is próbáltunk időpontot kérni számos ilyen cégtől, tapasztalatok alapján 1-3 hétre előre tudtak csak időpontot adni, tehát tele voltak munkával! Másik véglet pedig a vendéglátás, ami szinte azonnal kivétel nélkül bezárt, de ki gondolt a hozzájuk kapcsolódó kiszolgáló nagykereskedőkre, akiknek a bevétele szintén a nullához konvergált?

Ezek a cégek döglődnek, mert semmiféle állami segítséget nem kapnak! Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár egyik sajtótájékoztatóján arra bíztatta a vállalkozásokat, hogy használják a jelenleg is rendelkezésre álló fizetési könnyítéseket célzó jogszabályi lehetőségeket, amelyeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal méltányosan fog elbírálni (forrás: PwC/Bejelentett gazdasági intézkedések a koronavírus kapcsán). Gyönyörűen hangzik ez elsőre, viszont a gyakorlatban a NAV-nál ez úgy nézett ki, hogy kapásból elutasították a kérelmet, mivel ők jogszabályok alapján döntenek és ami tevékenységi kör nem szerepel a rendeletben, annak nem engedhetik el az adókötelezettségét. Tehát ami cég a korlátozások miatt veszteségessé vált, annak is be kell fizetnie az adókötelezettségét (pl. Kata).

Nézzük azt is meg, hogy a rendeletalkotás elfeledett érintettjei milyen nehézségekkel néznek még szembe! Egy egyszerű példa, miszerint egy vállalkozás működik, akkor lehet neki pl. egy bérelt helyisége és ebből fakadó szerződési kötelezettsége. A tapasztalat szerint az érintett önkormányzat fizetési könnyítést elutasította, mivel a rendeletben ismét nem volt feltüntetve a nulla bevételre redukált vállalkozások tevékenységi köre, akkor ennek ellenére sem tudtak mit tenni.

Az utolsó mentsvár lehet a kisvállalkozóknak valamiféle segély, de ugyebár Orbán Viktor március 30-án feltette a parlamentben azt a kérdés az, hogy szabad-e teljesítmény nélkül pénzt adni az embereknek? Egy vállalkozó egész életében teljesítménye alapján jut nyereséghez, ott nincs az a lehetőség, hogy hónapokon keresztül el lehet lébecolni valós teljesítmény nélkül! Legfőképp mi történik akkor, ha nem tud dolgozni, pont az állami korlátozás miatt?! Tovább vizsgálva nem igazán lehet még anyagot sem találni róla, hogy egyáltalán a tönkrement vállalkozó munkanélküli segélyre jogosult-e?

Érdekes, hogy még a könyvelőknek sem volt információja arról, hogy mi történik a vállalkozóval, ha nehéz helyzetbe kerül és szünetelteti a tevékenységét. Hosszú kutakodás után derült csak ki, hogy álláskeresési járadékra jogosult ekkor is, nem csak a vállalkozás megszüntetése után! A kérelem beadása után derült fény rá, hogy egy Katás vállalkozó napi 1.935Ft körüli ellátásra jogosult. Ez ugye egy hónapban 58.050Ft lenne, ám az első utalás után a végösszeg mindösszesen 43.540Ft-ra rúgott!

Novemberben jött a második hullámmal együtt az ismételt korlátozás, ami a vendéglátósoknak az utolsó döfés lehetett, mivel a nyári hónapok alatt a pénzügyi likviditást képtelenség volt helyreállítani. Ennek ellenére maradt olyan szektor, ami tovább virágozhat, mint pl. a munkahelyi étkeztetés, de mi van az iskolai büfékkel? 8. osztály fölött digitális oktatás révén a büfések kénytelenek otthon malmozni. Némi segítség lehet nekik, hogy mivel a vendéglátás a tevékenységi körük, így bértámogatásra és bérleti díj elengedésére is jogosultak elméletben.

02_vendeglatas_vallalkozas_kata_publikuss.jpg

Egy valamire viszont a kormány nem gondolt! Rengeteg olyan vállalkozás működik, amiknek a bevétele a vendéglátás kiszolgálásából (élelmiszer nagyker) származik akár teljes egészében, ők viszont semmi támogatást nem kapnak, mivel kereskedelmi tevékenységet végeznek. Naiv gondolat lenne, hogy más területen kellene ilyenkor nekik bővíteni, de tapasztalatok alapján ilyenkor új üzletet kötni lehetetlenség! Ennek tudatában vállalkozásunk januárban jelezte az operatív törzs gazdasági bizottságának ezt a helyzetet, akik átküldték a Pénzügyminisztériumnak a javaslatot.

Addig vállalkozásunk polgári engedetlenség keretében a januári Kata adókötelezettséget nem fizeti be, hogy felhívjuk a figyelmet erre az elfeledett és magára hagyott szektorra!

komment
süti beállítások módosítása