A 90-es évek elsőszámú mumusának biztosan nevezhetjük a már elfeledett Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, mivel ha bárki kapott egy APEH levelet, szinte garantált volt egy kisebb szívinfarktus. Azt viszont aláírhatjuk, hogy ez a tekintélyelvű állami szerv jelentős visszatartó erővel rendelkezett, bár ennek ellenére is számos nagy értékű visszaélés és törvénytelenség történt. A jogutódja, a NAV mára már egészen ügyfélbaráttá vált, azonban fellelhető még itt-ott olyan szabálytalanságuk, amire mélyreható változtatások szükségesek.
illusztráció forrása: NAV & Gifzona
Tökéletes példa erre egy mikrovállalkozó (továbbiakban: Vállalkozó) esete, aki a NAV-nak bejelentett az általa forgalmazott termékhez rendkívül hasonló, ám hamis terméket, aminek csomagolása nem tartalmazott sem gyártót, sem minőségmegőrzési időt. Amíg teljes körűen fel nem tárják a szabálytalanságot, addig egy fiktív kínai Tea termékkel mutatjuk be a történetet, mivel a hasonlóság olyan magas a két termék között, hogy az eredetire tekintettel üzletrontás is szóba kerülhet. A Vállalkozás pikantériája, hogy polgári pert folytat az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen, mivel a veszélyhelyzet alatt téves tájékoztatás miatt a NAV jogtalan adóösszeget vett el tőle, így ez is hatással lehet az adóhivatal céggel kapcsolatos döntéseire.
A PubliKuss az érintett értékesítő Bt-t álvevőként megkereste és kapott egy árlistát a Teára is, ami az ésszerű hazai bekerülési ár alatt volt. A júniusban egy nap alatt megküldték a NAV Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság részére az ügyet és közérdekű bejelentésnek minősítették, ill. ígéretet tettek, hogy az abban foglaltak alapján a szükséges intézkedést megteszik. Egyben felhívták a figyelmet arra, hogy a NAV-ot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Ebből adódóan a bejelentett kötelezettségéről, annak teljesítéséről, a vonatkozó hatósági vizsgálatról, és annak eredményéről, a NAV konkrét megállapításairól a bejelentő az adótitokra vonatkozó szigorú törvényi előírásokra tekintettel nem kaphat felvilágosítást!
forrás: AJH shop
Három hónap után azonban a NAV lebukott, mivel a panaszolt Teával kapcsolatban az ég egy adta világon semmit nem intézkedtek! Erre bizonyítékul szolgált, hogy még mindig lehetett vásárolni belőle a budapesti ABC-ékben és a kínai éttermekben egyaránt.
Egy hónap elteltével a NAV ugyancsak azt a tájékoztatást adta, hogy a kivizsgálás titkos. A panasz benyújtása után hetekkel a NAV jogi felügyelete viszont megállapította, hogy az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság NEM a jogszabályoknak megfelelő eljárást folytatta le. Így a polgári peres eljárást elkerülvén a Vállalkozó eltekintett a kártérítési igényétől, egyezségi ajánlat keretében pedig 500.000Ft sérelemdíj megfizetését ajánlotta fel, amit Vágujhelyi Ferenc illetékes államtitkár elutasított, mivel szerinte a NAV személyi sérelmet nem okozott, annak ellenére, hogy a jogsértést saját maguk már megállapították.
A fekete- és a szürkegazdaság megfékezése érdekében óriási felelőssége van a NAV-nak, hogy legalább a minimálisan elvárható erőfeszítéseket megtegye! Bizonyos esetekben a jogelőd APEH-nek a kétes eredetű és meglepően olcsó termékek esetében a piac védelme érdekében egy minimális revízió vagy akár csak a céghez való bejelentkezésük is elegendő lett volna ahhoz, hogy egy cég jogkövetővé váljon.
forrás: Blikk
A NAV vélhetően a termék bekerülési útját sem vizsgálta. A PubliKuss azonban felderítette, hogy ezt a terméket pontosan melyik Kft. importálta hazánkba, a külföldi gyártónak róla azonban nem volt tudomása! A cég székhelyén egy régóta bezárt iroda porosodott fizetési felszólításokkal, ahol amúgy 2nm-en kb. húsz cég volt bejelentve. Később a NAV tájékoztatta a Vállalkozót, hogy az elmaradt vizsgálat kivizsgálása már folyamatban van, a sajtóban megjelent cikkek szerint viszont a szabálytalanságot elkövető cég raktára leégett. Ennek ellenére a NAV megállapította, hogy a cég telephelyén Teát nem talált és szabadalom nem védi a terméket (egyébként két szabadalommal rendelkezik), így hamisítás nem történhetett. Azt viszont figyelmen kívül hagyták, hogy szabadalmon kívül is felveti a hamisítás tényét és a fogyasztók megtévesztését is!
forrás: mfor.hu
Megállapítható, hogy a NAV törvénytelenül elszalasztott egy rá kötelező vizsgálatot, majd azt hibásan ítélte meg még a panasz után is, végül tévesen tette át a beérkezéstől számított nyolc napon túl a Fővárosi Kormányhivatal részére, mivel az ügy további vizsgálata egyértelműen a Nébih hatáskörébe tartozott, amit a Vállalkozónak kellett elintéznie!
Összefoglalva a NAV esetében felmerülhet a 2012. évi C. törvény [ Btk. (új) ] 305. § szerinti hivatali visszaélés, az értékesítő és az importáló cég esetében Btk. 415. § rossz minőségű termék forgalomba hozatala és Btk. 419. § versenytárs utánzása.
Reméljük, hogy a jövőben a NAV hatékonyságának javulása révén mind inkább visszaszorulnak a szabálytalanságok, így elégedettebb lesz a hazai piac és a NAV társadalmi elfogadottsága is növekedni fog!
Várjuk Vágujhelyi Ferenc NAV-elnök Úr válaszát!
