Raoul Wallenberg világpolgárként felelősséget érzett és a második világháború idején Magyarországra utazott, hogy minél több zsidót megmentsen a náci deportálástól. Végül az életébe került, hogy egy másik ország lakosainak életét mentette meg, viszonzásul csak ezt alapul véve, mibe kerülne Orbán Viktornak és a Fidesz frakció tagjainak befáradni a Parlamentbe és megszavazni az orosz agresszió miatt veszélybe került svédek NATO-csatlakozását?!
forrás: urplay.se
1944. március és december vége között Budapesten a Svéd Királyság követségének fizetés nélküli kulturális attaséja, Valdemar Langlet feleségével és segítőivel együtt több mint 20.000 embert mentett meg a deportálástól. A nagyszámú Svéd Vöröskeresztes oltalomlevél kibocsátásával a követségen egy idő után attól féltek, hogy az ál- és hivatalos dokumentumok mennyisége eléri azt a kritikus mennyiséget, amikor már egyszerűen hiteltelenné válnak. A svéd külügyminisztérium a probléma megoldására a diplomáciai és humanitárius munkában tapasztalatlan, magyarul nem beszélő, de a svéd nagytőke és az amerikai hírszerző szolgálat (OSS) támogatását élvező Raoul Wallenberget küldte Budapestre. Segítségével tovább folytatódhatott a zsidók megmentése, míg utoljára 1945. január 13-án látták, amikor a Nemzetközi Vöröskereszt Benczúr utcai irodájából egy szovjet őrnagy magával vitte. Hősi segítségüket számos emléktábla és emlékmű örökítette meg, de Budapesten utcákat is neveztek el róluk.
forrás: wallenberg.hu
Nézzük meg, hogy ezen kívül a történelem során a magyar-svéd kapcsolatokban milyen főbb állomások merültek fel. A 16. században a független Erdély és a nagyhatalom Svédország között szorosabb politikai kapcsolatok is létrejöttek. Bethlen Gábor feleségül vette II. Gusztáv Adolf svéd király feleségének a testvérét, Brandenburgi Katalint, így a két ország érdekei a Habsburg-ellenes törekvésekben és a lengyelországi politikájukban találkoztak. A 17. században egy nemzetközi gyűjtés nyomán svéd polgárok is hozzájárultak a híres Késmárki evangélikus fatemplom építéséhez, ahol Thököly Imre sírja található és Világörökségünk részét képzi. A svéd király a poltavai csatában elszenvedett veresége után Törökországba menekült. Seregének kis része, mintegy félezer harcos részt vett a Rákóczi-szabadságharcban. Az 1710-es romhányi csatában harcolt svédek hősiességét svéd nyelvű emléktábla örökíti meg a helyszínen. Az 1848-as szabadságharc támogatására több svéd önkéntes utazott hazánkba, akik küzdelméről és a magyarországi hadi helyzetről a svéd lapok sűrűn beszámoltak. Ezek mellett a szabadságharc nyomán Petőfi Sándor költészete is ismertté vált Svédországban, amiket először egy Ekeblad nevű mecénás publikált. A magyar követség 1946 elején kezdte meg működését Stockholmban, a diplomáciai kapcsolatainak szintjét 1964. február 4-ével követiről nagyköveti szintre emelte a két fél.
Magyarország és Svédország szorosabb együttműködése folytatódott a Gripen vadászgépek beszerzésével is. A rendszerváltás után a Honvédelmi Minisztérium nyugati harci repülőgépek beszerzését kísérelte meg, de az Egyesült Államok vezetése elzárkózott még a használt F–16-osok eladásától is az akkor még politikailag instabil térségbe.
Az első Orbán-kormány F–16-os helyett a tizenkét együléses és két kétüléses JAS 39A/B lízingeléséről szóló, nagy meglepetést keltő döntést 2001. szeptember 10-én jelentették be.
2003-ban a hatalomra jutott szocialista-szabad demokrata koalíció bejelentette a szerződés módosítását, mely már NATO-kompatibilis gépek lízingeléséről szólt.
Az első öt repülőgép 2006. március 21-én érkezett Kecskemétre és a svéd fél a megrendelés összegének 110 százalékát kitevő ellentételezést vállalt magyarországi befektetések formájában.
2005-ben megállapodás született a Magyar Köztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya között a védelmi együttműködésről.
2012-ben a szerződés abban is módosult, hogy 2026-ig bármikor lehetővé válik a tulajdonjog megszerzése a gépekre. Hende Csaba és svéd partnere dekrétumban erősítették meg a két ország gazdasági, politikai és katonai együttműködési szándékát, és azt, hogy hosszú távú stratégiai partnerként tekintenek egymásra.
A kormánybiztos 2021. szeptemberében szándéknyilatkozatot írt alá a Saabbal, hogy a magyar kormány és a svéd vállalat elkezd azon dolgozni, hogy olyan területeket azonosítson, amelyekben a magyar hadiipar szereplői együtt tudnak működni repülőgépipari, kutatási és mérnöki területen. 2022. elején tárgyaltak a 10 évvel való meghosszabbítás lehetőségéről, ami biztosítja a gépek alkatrészellátásához, karbantartásához, üzemeltetéséhez szükséges eszközök és know-how további ellátását. Az eredeti tervek szerint a Gripeneket a lízingidőszak végén kivonták volna a hadrendből, csakhogy jelenleg olyan drágán tudnánk pótolni őket, hogy jobban megéri kitolni a bérleti időt.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2022 végén arról beszélt, hogy a már meglévő 14 Gripen mellé 2024-ben még négy érkezne.
2023. áprilisában a Saab bejelentette, hogy a Gripen lízingszerződéseinek meghosszabbítását tervezi Magyarországgal és Csehországgal.
A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a légierő Gripen flottája további négy repülőgéppel bővülne 2024-től kezdődően, így a teljes flotta 18 gépet számlálna. A jelenlegi 14 db Gripen lízingje 2026-ban úgy jár le, hogy lesz lehetőség megvásárolni jutányos, maradvány áron. Csakhogy a közelmúltban az ukrán elnök is tárgyalt a svédekkel Gripen vadászgépek átvételéről. Nem tudni, hogy pontosan milyen maradvány értéken juthatnánk hozzá a gépekhez vagy milyen feltételek mellett tudnánk tovább üzemeltetni azokat. Könnyen elképzelhető, hogy a magyar kormány kocsmai külpolitikája miatt dobhatjuk azokat a kukába, kellő svéd támogatás nélkül, ami egyrészt érthető is.
forrás: YouTube/About Hungary
Az Európai Unió immáron több éven keresztül megállapította, hogy jelentős problémák vannak a magyar jogállamisággal és sajtószabadsággal, sőt kimutatták az autokrácia terjedését is, amiket saját bőrünkön is érezhetünk. Kormányunk szégyenletes külpolitikája után látható, hogy Orbán Viktornak már csak a sikertelen keleti nyitásból maradt pár haverja. Több európai ország szisztematikus támadása körében Svédországot is célba vették, sőt akadályozzák annak NATO csatlakozását. Ha csak röviden számba vesszük a két ország viszonyát, már csak a több ezer megmentett magyar zsidó miatt is tartoztunk volna annyival a svédeknek az orosz fenyegetettség okán, hogy azonnal ratifikáltuk volna a NATO csatlakozási igényüket. Svédek életüket kockáztatták a náci elnyomás alatt az oltalomlevelek kibocsátásával, nekünk most csak egy országgyűlési szavazással kellene hozzájárulnunk és segítségükre kelni, hogy a NATO alatt biztonságban élhessenek. Már késő, a magyar kormány a segítő jobb helyett a dacos külpolitikájával elfordult a baráti svéd néptől, aminek a történelemben már nyoma lesz! Fontos hangsúlyozni, hogy vélhetően a magyar társadalom többsége ellenezheti Orbán Viktor ezen húzását is, ezért nézzük meg, hogyan vélekedünk kormányunk alábbi állításairól szavazással:
illusztráció forrása szeged.hu
„Svédország rendszeresen megkérdőjelezi a magyar demokrácia működését, illetve sértegetik a magyar választókat, ebből fakadóan egész Magyarországot.” /Orbán Viktor tanácsadója/
„A delegáció vezetője szerint az északiak nem látják a saját szemükben a gerendát, miközben a miénkben a szálkát is. Felidézett olyan vádakat, hogy a magyar családpolitika a harmincas évek náci családpolitikájára emlékezteti őket, vagy amikor a Fideszt egy rákos daganathoz hasonlították. Hende Csaba úgy vélekedett: a svédek kétségbe vonják azt, hogy Magyarország egy működő demokratikus jogállam, amivel megkérdőjelezik a parlament legitimitását is, illetve azt, hogy a négyszer elnyert kétharmados kormánypárti többség megfelel-e a demokratikus normáknak.” /Hende Csaba/
„Példaként említette, hogy a vádak szerint a magyar kormány pártkatonákat nevez ki bírónak, miközben ez „teljes képtelenség”, Svédországban viszont tényleg előfordulhat, mert a kormány befolyása alatt állnak a bíróságok.” /Hende Csaba/
„Kívánatos lenne, ha svéd politikusok, a kormány képviselői és az Európai Parlament tagjai nem sugalmaznák azt teljesen hazug állításokra alapozva, hogy Magyarországon problémák vannak a jogállamisággal.” /Hende Csaba/
„Hogyan várnak el gyors, korrekt, fair döntéshozatalt, amikor az elmúlt időszakban folyamatosan arról hallottunk, hogy Magyarországon nincs demokrácia, hogy Magyarországon a jogállamiságot nem biztosítjuk, hogy nincs médiaszabadság, hogy az igazságszolgáltatásnak nem biztosított a függetlensége? Ezek nyilvánvalóan mind hazugságok, mind olyan prekoncepción alapulnak, amely nem igaz.” /Szijjártó Péter/
„Magyarország és Svédország politikai kapcsolatainak javulnia kell, mielőtt az északi állam NATO-tagságára vonatkozó kérelmét jóváhagyjuk” /Orbán Viktor/
„Szörnyen rosszak a politikai kapcsolatok Magyarország és Svédország közt. Nem szeretnénk konfliktust importálni a NATO-ba.” /Orbán Viktor/
A szavazás eredményei 23.08.28. 20h-kor zárultak, az eredmények megküldésre kerültek Svédország budapesti nagykövete és a Külügyminisztérium részére is!
forrás: RTL
Orbán Viktor 2011-ben aláírta a 1378/2011. (XI. 8.) Korm. határozatot a 2012-es Raoul Wallenberg Évről az embermentő diplomata születésének 100. évfordulója alkalmából és a Raoul Wallenberg Emlékbizottság felállításáról. Felelőse Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter és Martonyi János külügyminiszter volt. A Raoul Wallenberg Emlékbizottság tagjai voltak többek között: Németh Zsolt elnök, Balog Zoltán, Fónagy János, Schmidt Mária, Szászfalvi László és Tőkés László. Az a Németh Zsolt, aki egyébként Hende Csabával részt vett a márciusi svéd küldöttségben és elégedett volt a Stockholmban látottakkal, hallottakkal, de előrelépés nem történt.
A parlment 2024. február 26-án elfogadta Svédország NATO-tagságának ratifikációját. 2024. március 11-én a NATO brüsszeli központja előtt Svédország NATO-csatlakozásának utolsó lépéseként ünnepélyes keretek között felvonták a svéd lobogót.
